|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Marosvasarhelyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs 2009. november 6.Az 1989-es radikális politikai változás egy olyan történelmi mozzanat, melyet feltétlen tisztelettel kell a társadalom emlékezetében ápolni, olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezetének állásfoglalásában. Az lenne a legtermészetesebb, ha Marosvásárhely város tanácstestülete egy forradalmi emlékmű felállításán fáradozna. Ehelyett azonban a tömeggyilkosság alapos gyanújával kompromittált Gusa tábornok emlékének akarnak szobrot állítani. Gusa tábornok egyike volt azoknak, akik felelősek a ‘89-es vérontásért, tömeggyilkosságért. A Gusa-szoborügyből mesterségesen román–magyar ügyet kreáltak egyes városvezetők. Azonban Gusa tábornok nem a románok érdekét szolgálta, amikor tűzparancsot adott ki a temesvári tüntetők ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./2009. november 10.A magyar sajtóban röppent fel a hír, amely szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elhatározta, tüntetést tervez Marosvásárhelyen a Stefan Gusa tábornok szobrát jóváhagyó tanácsi határozat ellen, és megszervezésével Kincses Előd ügyvédet bízta meg. Kincses cáfolta a hírt, kijelentve, szó sincs tüntetésről. Ellenben Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől megbízást kapott arra, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot. Jelenleg az EMNT nem bejegyzett jogi személy, tehát még nem támadhatja meg, csak ha majd bejegyzésre kerül. A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Utóbb a tanács RMDSZ- frakciója határozattervezet nyújtott be az önkormányzathoz a szoborállításról szóló határozat visszavonására, mellékelve a katonai ügyészség által Stefan Gusa ellen benyújtott vádiratot. Ezt a határozattervezetet a tanács elutasította. A 23 tagú városi tanács 10 tagú RMDSZ-frakciója szavazott a határozat visszavonása mellett, 12-en ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett. /Mózes Edith: Az EMNT mégsem szervez tüntetést Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./2009. november 11.Három tábornokokról írt a lap munkatársa. Az első szereplőt nemrég temették el, a Szekuritáté egyik eminenciása volt, híres disszidenseket kínzott előszeretettel. Az 1989-es fordulat után tévés beszélgetős műsorokban szemrebbenés nélkül osztott tanácsokat. Sajtóértesülések szerint a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kórházában kezelték, majd temetésénél a szerv emberei biztosították a diszkréciót. A második szereplő élő figura. 1989-ben begipszelt lábbal vészelte át az eseményeket, utóbb hosszas perben elítélték a temesvári vérengzésért, majd egészségi okokra hivatkozva kiengedték a börtönből. A harmadik hős szobrot is kap Marosvásárhelyen, példás magaviseletéért, bár 1989-es szerepe nem tisztázott. A helyi tanács döntését az egyik testületi tag azzal indokolta, hogy a történészek még nem bizonyították egyértelműen, hogy része volt-e a két évtizede bekövetkezett bánsági megtorlásban. /Rostás-Péter István: Tábornokok, ha sorjáznak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2009. november 12.Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2009. november 17.A marosvásárhelyi szobrok és utcanevek körüli botrány képezte a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civilsuli konferencia kerekasztal-megbeszélésének témáját november 14-én, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban. A marosvásárhelyi magyarság elvesztette ezt az esélyt, s a belvárosban ma már többnyire román személyek szobra áll előkelő helyen, a magyaroké pedig csak háttérben – állapították meg a hozzászólók. A civil társadalomnak tevékenyebb szerepet kellene vállalnia a tanács döntésének az érvénytelenítése érdekében. A Kossuth utca visszanevezése érdekében 2003 óta folyó perben a marosvásárhelyi bírák végig elfogultak voltak. Olyannyira, hogy a tárgyalást vezető bírónő megengedte, hogy a marosvásárhelyi tanács határozatát megtámadó román szervezeteket képviselő Sabau Ioan ügyvéd végig becsmérlő, gyalázkodó hangnemben beszéljen Kossuth Lajosról. Az ellenséges hangulatkeltésben nagy szerepe volt a marosvásárhelyi Cuvantul Liber lap által folytatott kampánynak, amelynek során azt sulykolták a román lakosságba, hogy Kossuth rablógyilkos volt. /(bodolai): Jelképes térfoglalás? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2009. november 19.A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./2009. november 20.Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./2009. december 10.A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2009. december 22.December 21-én Marosvásárhelyen több forradalmárt fogadott Csegzi Sándor alpolgármester és Cioban Maria jegyző, mindössze két önkormányzati képviselő volt jelen a megemlékezésen, köztük az RMDSZ nevében dr. Bakos Levente. A találkozón Csegzi Sándor emlékezett az 1989. decemberében történtekre, rámutatva, olyan korszakot nyitott meg, amely lehetővé tette a gondolat szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást, ami a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye. A rendezvényt két incidens is megzavarta. Hamar Alpár Benjámin kétnyelvű táblával fogadta a hivatalosságokat, amelyen az állt: Gusa gyilkos. Ezáltal fejezte ki tiltakozását, hogy a temesvári események véres elfojtásában részt vállaló egykori tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. A forradalmár, aki 1989-ben megsebesült elmondta, csatlakozik Tőkés László püspök Európa Parlamenti képviselő által kezdeményezett törvényszéki eljáráshoz, amivel szeretnék megakadályozni a szoborállítást. Emellett az egyik forradalmárszervezet nyilvánosan kijelentette, hogy nem koszorúzza meg az emlékművet, mert a marosvásárhelyi tanács többéves ígérete ellenére nem állított egy tisztességesebb köztéri emlékművet a mártírok tiszteletére, ezzel szemben elfogadták azt a határozattervezetet, amely jóváhagyta a forradalom elfojtásában részt vállaló egykori tábornok szobrának felállítását. A emlékezése szépséghibája, hogy a református és a katolikus egyházfelekezetek képviselőin kívül senki sem szólalt meg magyarul, holott az áldozatok és a forradalmárok között is voltak magyarok. /Vajda György: A forradalom 20. évfordulójára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2009. december 23.Az 1989-es forradalomra és az akkori események halálos áldozataira emlékeztek december 22-én a román parlamentben. Az RMDSZ részéről Borbély László szólalt fel. A képviselő elmondta, 20 év telt el a kommunizmus megbuktatása óta, és azokért a forradalmi napokért megérte élni mindenkinek, hiszen azok a decemberi napok biztosítják a demokráciát. Marosvásárhelyen december 21-én lőttek a tüntető tömegbe, hat áldozata volt a forradalomnak, négy magyar és két román nemzetiségű forradalmár. A rákövetkező év márciusában pedig a város történetének legszomorúbb eseményei zajlottak, amikor egymásnak ugrasztották az addig békésen együtt élő román és magyar marosvásárhelyieket. A képviselő megengedhetetlennek tartja, hogy 20 évvel a forradalom után – éppen Marosvásárhelyen – a helyi tanács megszavaz egy olyan határozatot, amelynek értelmében szobrot emelnének Gusa volt tábornoknak, akit perbe fogtak és többrendbeli emberöléssel vádoltak, de meghalt, mielőtt a per befejeződött volna. /A forradalomra emlékezett Borbély László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||